A Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskolában 2025 őszén indult el a zöld szakkör alsó tagozatos diákoknak. Ebben az iskola partnere a Hortobágyon működő Terepszemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, mely közel 20 éve foglakozik természetvédelmi ügyekkel, környezeti neveléssel, és melynek tagjai támogatásként, ingyenesen látják el ezt a feladatot. A szakkör célja, hogy olyan szokásokat, viselkedési formákat és értékrendet alakítson ki a gyerekekben, melyek meghatározók a természetes (és az ember által létrehozott) környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. A gyakorlatban ez az élőlények szeretetét, tiszteletét, a természet és az ember által létrehozott értékek megóvását és az ezzel kapcsolatos szabályok megismerését, elfogadását jelenti.
A gyerekek óvodás korban megkapták meg a környezeti gondolkodás fejlesztéséhez szükséges alapokat, és arra törekszünk, hogy ez az eredmény ne tűnjön el az iskolába lépve, inkább erősödjön. A változó éghajlati viszonyok miatt mindannyian kihívás előtt állunk, így elengedhetetlenül szükséges, hogy eddigi ismereteinket átadjuk gyermekeinknek.
A program önkéntes részvétellel zajlik, alapját a madarász suli program adja, ami madártani ismereteken túl kiegészül népi regulákkal, időjárásjósló szokások felelevenítésével, kiterjed a térség növényeinek, gyógynövények bemutatására, a természetben meglévő kapcsolatok, összefüggések megvilágítása adja a fő vezérfonalát. A településen az óvodában is végez az egyesület hasonló tevékenységet, ott 2024-25-ben indult el a Zöldike program, szintén havi rendszerességgel. A 2025-ben iskolát kezdő gyerekek már részt vettek rajta. A foglakozásokat ugyanazok a szakemberek tartják, így a gyerekek számára ismerősökkel folytatódik a közös felfedezés az iskolában is.
Zöld szakkör 1-2. osztály
- foglakozás
A Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola Zöld szakkörének 1. és 2. osztályos tanulói ezúttal a madarak világával ismerkedtek. Munkánkban a Madárkórház Alapítvány - Hortobágy két felgyógyult madara volt a segítségünkre. A foglalkozáson egy vörös vércsét és egy macskabaglyot engedtünk szabadon a gyerekekkel.
- foglalkozás
A Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola legutóbbi zöld szakkörén az elsősökkel és a másodikosokkal is a téli madáretetés volt a témánk. A madáreleségek közül a napraforgó az egyik legismertebb, de vittünk kölest, búzát, és a szemsimogatóba egy kis kukoricát is. A gyerekek megpróbálták kitalálni, mi lehet az edényekben, megbeszéltük, mivel etethetünk és mik a madáretetés legfontosabb szabályai (ha elkezdtük, folyamatosan etessünk, a napraforgó mellett alkalmasak egyéb magvak és gabonák is, de csak nyersen, vagy hogy például hájat is lehet kitenni, sózatlan szalonnát, de kenyérrel nem etetünk, stb.) A gyerekek közel harmadánál otthon is bevált gyakorlat a téli madáretetés, ami igazán örvendetes. A foglalkozás végén a terményekből – kiegészítve egy kis kukoricadarával, a látványos vörös lencsével és mákkal – egy-egy madaras képet alkottak a gyerekek. Volt, aki gondosan megtervezte a munkáját, és olyan is, aki a természetre bízta a sikert, összeborította a magokat és abba nyomta bele a ragasztós képet. Ennél a korosztálynál – bár szinte minden életkorban – nagyon fontos a tapintásos érzékelés, ami az agyi tevékenységet serkenti, így a szemsimogató élmény és tanulás egyben, általában az egyik legkedveltebb tevékenység ezeken a foglalkozásokon. Reméljük, emlékezetes volt a gyerekeknek ez az alkalom is, és megmarad a tudástárukban, mivel és hogyan etethetjük a téli szárnyas vendégeket!
(Ha valaki otthon megismételné, feltesszük a mintát nyomtatható formában.)
Tanulság: a mák ragasztása annak tulajdonságai miatt nagyon nehézkes, túl apró és gömbölyű, de ha valaki türelmes, azért lehet vele dolgozni; érdemes a kész képre a termény szemeket egy papírtörlővel, vagy lappal rányomni, így nem ragad a kézhez, de a ragasztás tartósabb; otthon folyékony ragasztó is használható a stift helyett.
A képek végén ott van a madár ábra is, ami alapján dolgoztunk, nyomtatható. Otthon is kipróbálhatjátok a terménysimogatót, például rizzsel, kifejezetten ellazítja őket. Madáretetésre a fekete színű takarmány napraforgót ajánljuk, a legtöbb magevő számára megfelelő, és a legkönnyebben hozzáférhető, valamint gazdaságos. A következő szakkör időpontját már keressük, január legvégén, vagy február elején várható.
Zöld szakkör 4. osztály
- foglalkozás
Az iskolai zöld szakkör első foglalkozását a nagyobbaknak október 21-én tartottuk. A darvak vonulása kapcsán egy vetítést néztek meg a gyerekek Konyhás János fotóival egy darucsalád életéről, főleg a mocsárban töltött időszakról, így egy kicsit bepillantást kaptak a fiókák életébe is. A mocsár és a rejtőzködés kapcsán szóba került a mimikri, az, hogyan rejtőzködnek a természetben az állatok, ezt egy még éppen fellelhető imádkozó sáskával szemléltettük. A mocsár kapcsán szóba került Berg Judit Lengemesék című könysorozata és a Shrek, a mocsárban lakó Ogre is. (A Börzsönyben, Szokolya mellett található egy kerékpáros túraútvonal, az egyik útbaigazító táblán Ogre köz felirattal, oda akár egy kirándulást is szervezhettek.) Alább néhány fotó a vetítésből és az említett imádkozó sáska.
- foglalkozás
Novemberi szakkör foglalkozásunkon a kiserdőben voltunk madárgyűrűzési bemutatón. A befogott széncinegék vizsgálatát és az adatok bejegyzését együtt végezte a csapat. Közben néhány örvös galamb és poszáta fészket is találtunk, utóbbiban bezápult tojásokkal, kerestünk harkály odút és hallottuk is a nagy fakopáncs hangját, ami rendszeres látogatója, talán lakója is a parknak. (A kiserdő ideális helyszín a madarak megfigyelésére, hiszen a gyerekek minden nap itt járnak el az ebéd után. Ezért tervezzük ide egy madáretető és tavasszal madárodúk elhelyezését, amit közösen fogunk ellenőrizni és fenntartani a szakkörösökkel.) – ez nem szerepel a honlapon, de be lehet írni a pályázathoz nyugodtan, egyeztettem a településfejlesztési referenssel, és az iskola igazgatójának is említettem, az etetőt majd ősszel tesszük ki, az odúkat hamarosan.
- foglalkozás
Bagolyköpet elemzés
A vidéki városok, falvak közül többre is jellemző, hogy télen a baglyok behúzódnak a települések fáira, ott nappaloznak, és onnan járnak portyázni, vadászni éjszakánként, szürkületkor. Ez elsősorban az erdei fülesbaglyokra jellemző, így Nagyhegyesen is megfigyelhető évről-évre az itt áttelelő baglyok jelenléte. Arról, hol tanyáznak, a bagolyköpetek árulkodnak, ami egy jó kis nyomozós játékot adhat a gyerekeknek, és tudományos tényeket a kutatóknak. A köpetek elemzésekor a gyerekek apró kis csontocskákat találtak, fogakat, állkapcsokat. A döbbenetesen apró méretű csontocskák kibontása figyelmet és türelmet igényel, miközben eljuttatja őket addig a felismerésig, milyen aprócska is egy ilyen élőlény, és hogy az emlősök vázszerkezetének jellegzetességeit hordozza. A koponya és a benne a fogak a legkelendőbbek egy-egy ilyen alkalommal, ezek váltják ki a legnagyobb érdeklődést a gyerekekből, ahogy most is történt. A foglalkozásra elkísért bennünket a Madárkórházból egy egerészölyv, Ragacs. Közös bennük, hogy mindkettőnek azonos a tápláléka, viszont az éjjeli és nappali ragadozók táplálék-konkurensek, nem kedvelik egymást, így most csak egyiküket hoztuk magunkkal, hogy a ragadozókra jellemző erős karmokat és hegyes csőrt élőben is megfigyelhessék. Egy bagoly átlagosan kép egeret vagy pockot fogyaszt el egy nap, a fákon korábban 31 baglyot számoltunk össze. Hasznát véve matematikai tudásuknak, kiszámoltuk, hogy egy téli időszakban nagyjából hány kilogrammnyi egeret esznek meg ezek a madarak, óriási mezőgazdasági hasznot hajtva ezzel az agráriumnak. Utána lehet számolni.