Tehetség vagy szorgalom? Mi kell a sikerhez?
Vajon az én gyermekem tehetséges? Mennyit nyom a latban a tehetség? És mennyit a szorgalom?
Azok a tanulók, akik nagy akaraterővel bírnak, sokat gyakorolnak, sokat tanulnak, hosszú távon a korábban tehetségesnek mondott társaik fölé emelkednek teljesítményükkel. Szinte mindannyiunknak vannak olyan ismerősei, akik kisgyermekkorukban gyengébb tanulók voltak, majd az évek során - szorgalmuknak köszönhetően - az életben sokra vitték.
Valóban ilyen sokat ér a szorgalom?
Veleszületett tehetség
"Csaknem minden nemzedék csaknem minden pszichológusa szembesül a nehéz kérdéssel: valóban létezik veleszületett tehetség? Igen, létezik. A teljesítmény receptje: tehetség és szorgalom. Igen ám, de ezzel a megközelítéssel az a baj, hogy a tehetséges emberek karrierjének mélyebb pszichológiai elemzése során mintha az derülne ki, hogy a tehetség kisebb szerepet játszik a sikerben, mint a szorgalom és az erőfeszítés." - Részlet Malcolm Gladwell Kivételesek című könyvéből.
Mindenkiben rejlik valamiféle tehetség
Ezt a mondatot gyakran halljuk. Igen, csak épp azt lenne jó tudni, hogy én miben vagyok tehetséges? A gyermekem miben tehetséges? - Már az sokat megmutat, ha rendkívüli módon érdeklődik, ha szívesen elmélyül egy adott dologban. Ha mellé társul az akarat és a szorgalom, akkor kellő gyakorlattal mestere lehet az adott témának, tevékenységnek. Eközben pedig úgyis ráakasztják a tehetséges jelzőt...
Erdei Zsolt, profi bokszolónk így fogalmazott egy táborban, ahol gyerekekkel foglalkozott, edzette őket: "Nem baj, ha a gyermeknek vannak alapadottságai, de szorgalommal, kitartó munkával a legtöbb technikát meg lehet tanulni. Már önmagában a szorgalom is egyfajta tehetség, hiszen ha állhatatos és komoly munkát fordít az edzésre, sokat tud belőle meríteni” - majd rögtön hozzátette: mindenki, aki itt van, más és más dologban jó. Például van, aki kitartó, van aki gyors, másnak pedig kiváló a lábmunkája – vagyis mindenkiből ki kell emelni azt, amiben a legjobb, és összehangolni a saját egyéniségével. „Sosem szabad lerombolni senkinek a személyiségét. Meg kell neki tanítani az alapokat, aztán hagyni, hogy azt önmagához igazítsa” – mondta a profi bokszoló. - A cikk az alábbi linken olvasható: Magyar Hírlap: Akaraterő nélkül kevés a tehetség
A befektetett munka megtérül
A fent említett Kivételesek című könyv szerzője, Gladwell szerint a tehetség mellett legalább annyira számít a szorgalom. Idéz egy vizsgálatot, mely során három csoportba osztották a berlini zeneakadémia hegedűseit. Az elsőbe a legtehetségesebbek, a másodikba a „jók”, a harmadikba pedig a többiek kerültek - azok, akik talán már maguk is tudták, legfeljebb iskolai zenetanár lehet belőlük. Amikor megnézték, ezek az emberek pályafutásuk során hány órát gyakoroltak, kiderült: a legjobbak közé soroltak többet gyakoroltak, mint bárki más. A tanárok által legjobbnak ítélt hegedűsök háta mögött 20 éves korukra egyenként 10 ezer óra gyakorlás állt, a jónak tartottakra 8 ezer, a leendő „zenetanárokra” pedig 4 ezer órás gyakorlás esett fejenként.
A vizsgálat eredménye azért is döbbenetes, mert a kutatók nem találtak egyetlen „őstehetséget” sem, azaz olyan zenészt, aki erőfeszítések nélkül ért volna a csúcsra, és olyat se, aki keményebben dolgozott, mint bárki más, mégsem sikerült eljutnia a legfelső szintre. Az eredmények azt sugallják, hogy amennyiben egy zenész elég tehetséges ahhoz, hogy bejusson egy jó zeneiskolába, onnantól kezdve csak az különbözteti meg a ragyogó előadóművészt a többiektől, hogy sokkal keményebben dolgozik.
E vizsgálatra hivatkozva Daniel Levitin neurológus azt állítja: a 10 ezer óra gyakorlás lényegében bármiben elég lehet a mesteri szintre. Viszont Gladwell arra is rámutat, hogy egyszerűen képtelenség, hogy valaki fiatal felnőtt korára elérje e számot csak önmagára hagyatkozva. Kellenek a szülők, a speciális programok (például az ifjúsági válogatottság) és a különleges lehetőségek.
"A zseni egy százalék tehetség, kilencvenkilenc százalék szorgalom"
Sokan ismerjük Edisonnak ezt a híres mondását. Egyértelmű, hogy szükség van a családi háttérre, sok esetben a "jó időben, jó helyen" - törvényre, az is tény azonban, hogy a kellő kitartás és akarat önbeteljesítő jóslatként meghozza a szerencsét. Vagy ahogyan a másik mondás mondja: minden ember a maga szerencséjének kovácsa.
Forrás
Ajánlott oldalak
 |
 |
 |
 |
 |
 |