Segítünk az otthoni tanulásban - 6.

6. rész - TANULÁSI STRATÉGIÁK, TECHNIKÁK

Cikksorozatunk többi része ide kattintva olvasható.

Cikksorozatunk annak apropóján készült, hogy gyakran találkozunk a helyzettel: javítani szeretne a gyermek a tanulmányi eredményén, rászánja az időt a tanulásra, a szülő is segít, a várt eredmény azonban elmarad. A szándék mindenkiben jelen van, valami mégis hiányzik. Ezért az alábbi cikksorozatban segítségül hívunk néhány hasznos tippet, elgondolkodtató tanulmányt, melyek megragadták figyelmünket és hasznosnak találtunk. Bízva abban, hogy ezzel is segíthetünk, megosztjuk.

Forrásmegjelölés:

Az alábbi cikket apró módosításokkal a sikeresvizsga.hu oldalról közöljük.

STRATÉGIA SZERINT TANULNI

Valamilyen stratégia szerint tanulni annyit jelent, hogy a szokásos „olvasgatom/ átnézem a könyvet” helyett - olyan technikákat alkalmazok egymás után, melyek a tananyag megértését és lényegének megjegyzését segítik elő.

Sokféle tanulási stratégia létezik, azonban két közös pont biztosan van mindegyikben:

az egyik az, hogy nem az olvasással kezdjük a tanulást,
a másik pedig az, hogy nem a memorizálás az utolsó mozzanat.

Érdemes mindig „megágyazni” a tananyagnak: előkészíteni a memóriánkat a befogadására, kijelölni az új ismeret helyét, hogy a tárgyhoz tartozó, már ismert információkkal együtt tudjuk tárolni. Az utolsó mozzanat között pedig mindig szerepeljen az ellenőrzés és az ismétlés is.

TANULÁSI STRATÉGIÁK: RJR MODELL

A tananyag hatékony feldolgozását és a kritikai gondolkodás fejlesztését hivatott támogatni az úgynevezett RJR modellel, melynek három fázisa foglalja magában a tanulási folyamatot:

1. Ráhangolódás (R) A folyamat első szakaszában történik az adott témával kapcsolatos előzetes ismeretek felidézése, a tanulási motiváció, a problémafelvetés, kérdések megfogalmazása a feldolgozandó tananyaggal kapcsolatban.
2. Jelentésteremtés (J). Itt kerül sor az új ismeret befogadására, megértésére, az új és régi ismeretek összekapcsolására, strukturálására, logikai csoportosítására.
3. Reflektálás (R) A folyamat az (ön)ellenőrzéssel zárul, az új ismeretek maradandóvá válását támogatja, ha hangosan összefoglaljuk a tanultakat – természetesen már könyv és jegyzet nélkül – akár magunknak, vagy másoknak. Ha itt derül ki, hogy vannak a tananyagban „fehér foltok”, akkor van mód a korrigálásra, pótlásra.

MIK AZOK A TANULÁSI STRATÉGIÁK?

A tanulási stratégiák a tanulási tevékenységre vonatkozó tervek, melyek elősegítik az információ begyűjtésének, feldolgozásának és előhívásának menetét.

Léteznek ismétlő, feldolgozó, szervező, megértésre törekvő és affektívtanulási stratégiák. (Weinstein, 1988)
A megfelelő tanulási stratégia kiválasztása függ a tananyagtól, illetve attól, hogy mi a célod vele.
Amennyiben az a célod, hogy az adott tantárgyból akárhogyan is, de levizsgázz, akkor valószínűleg az ismétlő tanulási stratégiát választod, ami egyenlő a magolással. Az így kapott eredmény felszínes és rövidtávra szól.
Ha érdekel a tantárgy, és a megszerzett tudást hasznosítani is szeretnéd, akkor a feldolgozó, szervező és megértésre törekvő tanulási stratégiákat fogod választani.

Az affektív tanulási stratégiák jól kombinálhatóak az előzőkkel, mert ezek a koncentrációés memória fejlesztését, a tanulásra való felkészülés sikerét, a tanulás külső és belső körülményeinek megteremtését szolgálják.

EGY GYILKOS TANULÁSI STRATÉGIA

Ez a tanulási stratégia az affektív és a feldolgozó tanulási stratégiák kombinációja. A MURDER egy mozaikszó, melynek betűi a tanulás egyes fázisait jelölik sorrendben.

MOOD – hangulatteremtés, motiválás
UNDERSTANDING – megértés
RECALLING – visszahívás
DIGEST – „emésztés”, feldolgozás
EXPANDING – kiterjesztés, önvizsgálat
REVIEWING – áttekintés, ismétlés